Engel  blogja ~ Nem az a gond, ha néha elesel az úton, hanem az, ha többé nem kelsz fel
Engel

Engel D. White egy huszonegy éves egyetemista lány az ELTE Informatikai Karáról. Elhivatott az egyetemet illetően, mégis lusta, nagyon nehezen megy neki, de nem adja fel. Közben pedig kreatívkodik, gamerkedik, próbál élni.

EngelWhite szintén huszonegy, szintén ELTE IK. Közben pedig fanfictiont ír Eldaryáról, egy netes rpg játékról, próbál megbarátkozni az inzulinrezisztenciájával, az új külsőjével, amit ennek köszönhet.

Mint gondolhatjátok, ez a két név egy embert takar, aki most végre talán megtalálja a megoldást a problémáira, és kiírja nektek. Elmondja, miként működik a betegsége, milyen az egyetem, mit érez. Lehet még recepteket is hoz.

Ha emlékszel rám régebbről, akkor állj meg és nézz körbe. Kíváncsi vagyok a véleményedre.

Ha új vagy itt, akkor is szívesen veszek minden véleményt.

 

 

Ha pedig olvasni szeretnél ajánlom fanfiction-ömet.

Vérvonal - Eldarya fanfiction

© Engel D. White
- 2011-2012-2013-2014 -

©EngelWhite
- 2017 -

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Blog

#6 Írás

Biztosan mindenkinek megvan a maga története, hogy miért vált számára fontossá az olvasás, a játék, a barátokkal töltött idő, rajzolás, bloggerkedés vagy az írás, de persze még ezeregy hobbi sorolhatnék ide. Úgy gondoltam, elmesélem, én miként kezdtem el foglalkozni az írással.

Általános iskola harmadik osztálya. Nem tudom, ki hogy van vele, de a tantárgyakat illetően ez volt a kedvenc iskolai évem, fogalmazás órán kezdődött minden (remélem még létezik). Imádtam írni rá, lelkesen, minél jobban. Akkoriban örültem, ha írhattam és megdicsért érte a tanár néni. Nem tudom, hogy volt-e hozzá érzékem, de szerettem, és ez a legfontosabb. Aztán egyik osztálytársam hozott be dísztököket az osztályba. Egy egész családot. Volt ott apuka, anyuka, gyerekek. Mindegyiknek kiosztottuk a szerepeket. Erre az ötletre vetette fel Anna tanár néni, hogy írhatnánk történeteket róluk, amit egyszer könyvbe lehetne rakni. Elhihetitek, akkor még mindannyian lelkesedtünk érte, bár igazából csak páran írtunk bármit is hozzá. Én emlékszem egy karácsonyi sztorit vittem be, két oldal lehetett, kézzel írva. Még évek után is, mikor a könyvtárba jártam, említette a tanár néni, hogy megvan neki a történetem és természetesen továbbra is őrizgetni fogja, mert jó emlékeket idéz fel. Nagyon meghatódtam, és még most is. Akkoriban, kicsiként ez volt az első olyan történetem, ami felnőttek is olvastak. Előtte is már írtam, meséket, rendszerint olyanokat, amik egy-egy általam olvasott klasszikus másolata volt, de mondjuk poliphercegnővel és nem sellővel. Ne kérdezzétek honnan jött! Magam sem tudom.

Aztán ötödikre, hatodikra elkezdtem olvasni, kedves kis történeteket, főleg romantikusat, amiket anyám a középiskolás évei alatt olvasott. Azok a könyvek nem olyanok voltak, mint a maiak, teljes mértékben ártatlanok és nagyon kedvesek. Így hát ismételten váltottam, nem meséket, hanem táncos történeteket próbáltam írni. Nem táncoltam azokat a táncokat, sosem próbáltam, mégis imádtam az ilyen filmeket, így aztán azokat ültettem át a történeteimbe is. Viszont az osztályom már nem volt olyan lelkes az írást illetően, mint harmadikban. Kezdtünk felnőni, nem is olvastak annyit, mint én. Így hát, ha sajnos a kezükbe akadt egy-egy füzetem, amibe írtam, akkor sosem számíthattam jóra. Kinevettek, kiforgatták azt, amit írtam. Pedig tényleg ártatlan történetek voltak, legtöbbször megfelelési kényszerről, az első találkozásról, szerelemről. Viszont rejtegetnem kellett őket, így aztán nem csak az iskolában, ha elvittem, hanem itthon is, pedig a szüleim nem ellenkeztek. Örültek neki, hogy olvasok, írok, mégis az osztálytársaim miatt nem szívesen mutattam meg az írásaimat.

Mikor gimiben mentem ez ugyanúgy folytatódott, bár egy ideje már nem írtam. Hetedikben, nyolcadikban abba hagytam, a rajzolás, tanulás, olvasás felé fordultam. Faltam a Leslie L. Lawrence könyveket, szinte mindet elolvastam, ami a könyvtárban volt. Nos, igen, jött a gimi. Új környezet, új emberek, új kihívások. Mondhatnom se kell, nagyon rosszul vettem ezen akadályokat. Ismét kívülállónak éreztem magamat, aki mindent hall és lát, de egyik klikkhez sem tartozik. Talán így is volt mind a négy évben. De most nem erről akartam írni.
Még a kilencedikes irodalom tanárnőmnek akartam megmutatni, hogy nem vagyok hülye, tudok, ha akarok, így hát mivel már volt itthon net, úgy döntöttem belevágok. A neten kezdtem publikálni a történeteimet, régebben meséltem is róla, hogy az Amatőr Tollforgatóknál kezdtem itt G-portalon. Ott sok barátot ismertem meg, és elkezdődött a netes pályafutásom. Pályázatokra jelentkeztem, regényt, novellát írtam. Minden megvan a gépemen, rengeteg doksi, van ami befejezetlen. Bloggoltam, írtam. Nem tudom mennyire jól, de én élveztem. Mellette ott volt még a szerepjáték is, ahol sokat tanultam a karakterek megformálásáról és más írók stílusából. Közben pedig ezernyi regényötlet, novella született. Nagyon sokat meg se írtam, de talán majd egyszer. Jegyzet már van róluk.

Sosem hagytam abba igazán az írást, mindig is szerettem csinálni, csak sokszor nem éreztem az ihletet. Nem fogom feladni, még ha csak évente egy novellám születik is, én itt leszek, írónak fogom tartani magam, mert nem akkor leszünk írók, ha rendszeresen publikálunk, hanem mert annak érezzük magunkat, szilárdan tudjuk vállalni az alkotásainkat. Elfogadjuk a kritikát, de megvédjük a gonoszaktól. Írok, ha akarok, írok, mert így akarom. Ettől érzem jól magamat.

2017.04.15. 16:30, Engel

#5 Rohanás?

Öcsém még mindig rohan, rohan, rohan. Mindenfelé. Vagy épp mesét néz egy laptopon, és ma az én laptopomat vitte el. Szóval nem sok időm volt itt, és amikor itt ültem, akkor is írtam a fanfictem. Szerencsére kész is lett az új fejezet, elküldtem tesztolvasásra egyik szobatársamnak, holnap este szerintem ki is kerül majd, attól függ, hogy mikor olvassa le az új részt.
Egyébként ma leginkább főztünk, sütöttünk a húsvétra való tekintettel. Halászlé, amihez persze készíteni kellett saját teljes kiőrlésű tésztát. Nem gond, így is ugyanolyan finom volt. Aztán süti sütés: zserbó, hókocka, mindkettő cukrosan. Végül pedig túrós-sajtos rudat sütöttünk teljes kiőrlésű liszttel. A képen már a sütőben vannak. Ehhez pedig recept dukál, mert jól sikerült.


Túrós-sajtos rúd:

  • 300 gramm teljes kiőrlésű liszt (lehet fehér liszt is)
  • 250 gramm túró
  • 2 tojás (egy a tetejére)
  • só ízlés szerint
  • 250 gramm margarin
  • reszelni való sajt

Egy tálba tesszük a hozzávalókat. A margarint előzőleg kivesszük a hűtőből, hogy megpuhuljon és könnyen gyúrható legyen. A tésztát meggyúrjuk, akkor lesz jó, ha szépen összeáll, nem ragad, és a kezünkről is lejött a tészta. Ezután hűvös helyen (akár hűtő is jó) olyan fél órán keresztül állni hagyjuk (lehet több is). Majd kinyújtjuk nagyjából 1 cm vastagra. A tetejét lekenjük tojással, sajtot reszelünk rá. Felvágjuk a tésztát csíkokra, kockákra, ahogy tetszik. Előmelegített sütőben 190 fokon 20-25 percig sütjük, míg a sajt meg nem pirul, illetve színt nem kap a rúd alja.
Jó étvágyat!


Az este, éjszaka hátralévő részében elmélkedni fogok az életemen, mint mindig. Sajnos nem vagyok olyan jó passzban, mint látszik. De túlteszem majd rajta magam. Remélem.

Ui.: Ha valaki elkészíti a fentebb leírt receptet, akkor dobjatok róla egy kommentet és képet vagy elég lesz egy üzenet róla a chatben is.a

2017.04.14. 23:18, Engel

#4 Nem is olyan rossz ez

ReggeliItthon vagyok, fáradt vagyok, de azért jól érzem magam. Öcsém, aki két éves, igazi kis ördög. Rohangál, rosszalkodik, és persze menni kell utána. Nem értem, miként bírja. De annyira aranyos, okos, lelkes, és ártatlan... imádom.
Fizikailag ugyan nem érzem jól magam. Tegnap nem aludtam normálisan, ma pedig az étkezést se sikerült jól tartani. Ettem egy falatnyi islert, chipset, és rosszul  ütemeztem a vacsorát is. Pedig még reggel úgy gondoltam feltöltöm nektek, hogy mit ettem a mai nap folyamán, de az ebéd után mindez szétcsúszott. No, mindegy, majd máskor. Addig is itt hagyom nektek a reggelimet: 20 gramm szénhidrát, egy háromszög sajt, egy szelet füstölt, főtt karaj szétvágva a két teljes kiőrlésű kenyérszeletemre. Mellé egy kis kávét ittam édesítőszerrel, koffeinest, hátha ébren tud tartani. (Egyébként csak koffeinmentest próbálok inni a vérnyomásom miatt, ami novemberben még kicsit magas volt. Aztán megszoktam, ezt akár este tízkor is megihatom mindenféle komplikáció nélkül, az íze pedig ugyanolyan, mint a normál kávénak.)
Egyébként kiegészítés ahhoz, hogy miért hangsúlyoztam a szénhidrátot (CH):
Jelenleg az étkezésemben a napi 120 gramm CH van megszabva, ezzel optimálisan lehet fogyni, és nem terheli meg a szervezetet se, főleg a hasnyálmirigyet ugye. A napi CH-eloszlásom pedig az alábbi: 20-20-40-20-20 (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora), csak lassan felszívódó ételeket lehet enni, semmi cukor és hozzá hasonló termékek, semmi fehér liszt és az abból készült ételek, péksütik. Ezek a legfontosabbak, illetve, hogy ugye mindennek megvan a maga ideje és tartani kell az időt, azaz két-két és félóránként étkezni, esetleg három és a megadott CH mennyiséget nem ajánlatos túllépni. Nekem jót tett ez az életmód. Mikor hazajöttem megméredzkedtem… 95 kg vagyok, novemberben pedig 115 kg voltam, egy hónapja pedig olyan március elején 101nél jártam még csak. Szóval, mint látjátok nem lehetetlen, pedig még nem is erőltettem meg magamat a mozgást illetően. Szinte ugyanúgy mozgok, mint a betegség diagnosztizálása előtt. Félek, hogy ez még vissza fog ütni, ezért egyre tervben van a mozgás, csak valahogy sosem jutok el a megvalósításig.

Egyébiránt a hazafelé úton sikerült megvilágosodni, miközben mindenféle Amaranthe, Evanescence és Eric Saade dalok mentek a fülemben, hogy jó lenne csinálni egy kvízjátékot. Mármint igen, programozni. Elkezdtem ezen agyalni, amiből az lett, hogy valami vicces világuralomra törő terveket szövögető játékban gondolkodom különféle logikai feladatokkal. Még nem vetettem mindent papírra, de már most túl komplexnek érzem, mégis kíváncsi vagyok, hogy meddig vagyok képes eljutni vele. Most még éltet, és ha nem lennék fáradt valszeg aktívan tervezném is, de azért már fejben összeállt egy-két fontosabb dolog, ami szerintem kifejezetten pozitív.

Szóval jelenleg itt tartok és egészen pozitívan állok hozzá. Nem is olyan rossz ez az élet!

2017.04.12. 22:07, Engel

#3 Te édes!

Mint említettem, elkezdtem olvasni egy könyvet. Nem sokat kellett gondolkoznom azon, hogy hozzak-e nektek ajánlót róla.

Szóval nézzük is, mit sikerült a kezeim közé kaparintanom.

Renée Carling: Sweet Thing – Te édes!

Az elején nehezen indult, kiforratlan, a karakterek is furák, egyes mellékszereplők elég élettelenek. Nagyobb hangsúlyt kapnak egy-egy jelenetnél, mégis alig tudunk valamit róluk és alig szerepelnek. Kiábrándító, de ha ezen túlteszi magát az ember, egész kis könnyed, olvasható, érzelmes és intelligens történet növi ki magát az utolsó fejezetekre. Nem akarom lelőni a poénokat, de azért nézzük a karaktereket.

Mia: elveszítette az apját, gyászol és még ott van az a fene nagy ambíciója is, hogy gazdag pasi, mester diploma és tökéletes élet. Sokáig azt hittem, és a viselkedéséből én úgy is éreztem, hogy ez a lány lenéz mindenkit, akinek nincsenek céljai. Döcögős jellemfejlődésen megy keresztül, az elején igazi kín ezt olvasni, mert annyira darabosnak éreztem, a végén pedig azért, mert tényleg nagyon szomorú.

Will: céltalan, imád zenélni. Mintha ő nem is változna, bár feltételezem ezt azért látom így, hiszen nem az ő szemszögéből van megírva a regény, így rengeteg információt elrejtettek előlünk. Nekem mindenesetre nagyon sokáig úgy tűnt, hogy neki van egy terve, amit az elejétől kezdve próbál megvalósítani és kész, ennyi volt. Küzd Miáért, de semmi mást nem érzékeltem felőle.

A mellékszereplőkről, Mia barátnője, Jenny szerethető, nyílt karakter, bár úgy érzem nem volt igazi barátnő, hiszen a legnagyobb bajban magára hagyta Miát, ami nekem kimondottan negatív volt. Neki is van egy röpke tragédiája, ami egyébként tényleg nagyon… eh… kiforratlan volt. Leírta az írónő, hogy megtörtént, aztán volt még egy jelenet és vége… Mi a fene?! Na ne már… Tudom, hogy nem róla szólt a sztori, de ha csak így bír róla szólni, akkor inkább hagyja a fenébe, és ne írjon bele ilyent!

Összevetve jó regény volt, útkeresés, önmarcangolás, bölcsességek, különösen a második felében. Azt hiszem olyan 150 oldaltól lehet igazán élvezni a regényt.
Apropó élvezni… Mivel ez egy rubin pöttyös könyv, így jelezném, hogy vannak benne igen szenvedélyes 18+ tartalmak is, amik elég rövidek, mégis túlfűtött erotikáról szólnak. Amiről még annyit, hogy néhány jelenetnél nagyon nem éreztem helyénvalónak ezeket a részeket, de talán csak én vagyok visszafogott ehhez. Nem tudom.

Összegezzük! Szerelem, elfogadás, gyász, változás, útkeresés, erotika, romantika, barátságok… Azon kívül, hogy Will és Mia kapcsolata némiképp irreális, szerintem ez egy jó könyv. Még egyszer nem olvasnám el, viszont voltak kifejezetten szép, és nagyon vattacukros részei. Örülök, hogy olvastam.

Ajánlom mindenkinek, aki a fentebb leírtak alapján kedvet kapott hozzá.

2017.04.11. 17:42, Engel

#2 Gondolatfestés

Halihó!

Ma szokás szerint meg se próbáltam figyelni az órákon (két előadásom volt), bár az utolsón, ami négytől van fél hatig, általában jegyzetelek, most mégis kihagytam ezt a lehetőséget is. Mégis miért? Mert elkezdtem olvasni egy könyvet, és teljes mértékben magába szippantott. Olyannyira, hogy még kb ötven oldal és be is fejezem. Majd írok róla egy ajánlóféleséget, mert igazából nem rossz, de azért van benne mit kritizálni. Majd meglátjátok. Egyébként Renée Carling Sweet Thing – Te édes! című regényéről van szó, ami egy rubin pöttyös, legyen ennyi elég.

Most egy kicsit kába vagyok az olvasástól, mondhatni inspirált, de rendkívül nyugodt is egyben. Ezek azok a pillanatok, amikor azt kívánom, bárcsak lefesthetném a gondolataimat, hogy ti is lássátok milyen színes a fantáziám. Írni bezzeg ekkor esik leginkább nehezemre, mert egyszerűen elveszek, és a szavakat nem találom elég szépnek, a rajz illetve festő tudásom pedig nem elég jó ahhoz, hogy megmutassam, amire gondolok. Remélem egyszer feltalálják a gondolatfestő gépeket, ha létezhet ilyen, és akkor majd egyszerűen felveszem a sisakot, és a gép helyettem kirajzolja a formákat, színezi a képet, ahogy én elképzelem. Igazán kényelmes világ lenne, nem gondoljátok? Persze felmerül az a kérdés is, hogy az emberek elkényelmesednének benne, a szórakoztatóipar gyakorlatilag befuccsolna, közösségi rendezvények lehet már nem is lennének. Hm… Érdekes világ az tuti. Nem akarok benne élni! Nem lehetne csak nekem egy ilyen gépem? Úgy már minden más lenne.

Amúgy nincs sok minden velem. Az elmúlt napokban enyhén magányosnak éreztem magamat, pedig emberek közt voltam, mégis hiányzik az életemből valami. Egy partner, valaki, aki rám van hangolva és én is rá. Szeretném megismerni ezt az érzést és nem csak olvasni róla. Nem érdekel, hogy elveszi az ember eszét a szerelem, vagy szenvedést is okoz. Épp ezektől lesz olyan, amilyen, amit szeretnék. Lehet, holnap valahogy szóba hozom ezt a Diáktanácsadónál, bár már most tudom a tanácsát, válaszát: „Először magad kell rendbe hozni.” Vagy valami ilyesmi. Két-három hete nem jártam nála, szabadságon volt, így aztán bőven lesz miről beszélni, hogy miként alakultak a dolgaim, hogy állok a tanuláshoz. (Mivel ez volt a fő indok, hogy nem tanulok rendesen és ugye ezért teljesítek rosszul az egyetemen.) Ha olyan hangulatban leszek, megpróbálhatok írni róla. Vagy nagyon pozitív vagy nagyon negatív lesz az a bejegyzés, mivel holnap kikapunk egy zh-t is, ami nem tudom… Nem hiszem, hogy jól sikerült volna, vagy egyáltalán sikerült volna… de persze reménykedem, annyira csak nem vagyok hülye.

Lassan zárom a bejegyzést, más ötlet nem jut eszembe. Szeretnék lolozni, olvasni.
Legyetek jók!

2017.04.10. 19:16, Engel
 
Chat
 
Közöségi média

Engel Facebook oldala

Engel YouTube csatornája

Engel DeviantArt galériája

 

 
Látogatottság
Indulás: 2011-12-22
 

A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!    *****    | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale |    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Infrashape Horizontal fittness stúdió Debrecen    *****    WISE-VOGUE | SZISSZ ÉS KLAU BLOGJA TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA // WISE-VOGUE // WISE-VOGUE    *****    * GP Life * Webes hírek * Nem csak gportálos oldalaknak * GP Life * Webes hírek * Nem csak gportálos oldalaknak *    *****    Ha fújnak az õszi szelek - forogjanak a papírforgók!!! Négy szép színes forgó érkezett a Mesetárba! Kukkantsatok be!