Engel  blogja ~ Nem az a gond, ha néha elesel az úton, hanem az, ha többé nem kelsz fel
Engel

Engel D. White egy huszonegy éves egyetemista lány az ELTE Informatikai Karáról. Elhivatott az egyetemet illetően, mégis lusta, nagyon nehezen megy neki, de nem adja fel. Közben pedig kreatívkodik, gamerkedik, próbál élni.

EngelWhite szintén huszonegy, szintén ELTE IK. Közben pedig fanfictiont ír Eldaryáról, egy netes rpg játékról, próbál megbarátkozni az inzulinrezisztenciájával, az új külsőjével, amit ennek köszönhet.

Mint gondolhatjátok, ez a két név egy embert takar, aki most végre talán megtalálja a megoldást a problémáira, és kiírja nektek. Elmondja, miként működik a betegsége, milyen az egyetem, mit érez. Lehet még recepteket is hoz.

Ha emlékszel rám régebbről, akkor állj meg és nézz körbe. Kíváncsi vagyok a véleményedre.

Ha új vagy itt, akkor is szívesen veszek minden véleményt.

 

 

Ha pedig olvasni szeretnél ajánlom fanfiction-ömet.

Vérvonal - Eldarya fanfiction

© Engel D. White
- 2011-2012-2013-2014 -

©EngelWhite
- 2017 -

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Blog

#20 Szintlépés

Néha elgondolkozok azon, hogy mekkora kontraszt van a kollégium és az itthoni létem között. Valószínűleg a családom miatt. Húgom tipikus tini, lázad, nagyszájú és mindennel szembe megy, amivel lehet. Persze engem is utál, kioktat, de persze közben meg azért tudom, hogy szeret, csak nálunk a szeretet nyilvános kimutatás nem szokás. Amúgy meg sokszor megkeres valami miatt, ha fenn vagyok a koliban, de semmi személyes. Megértem, én is ugyanígy állok hozzá. Ha kell, úgyis megtalál, meg azért bízok benne, hogy van olyan okos és magától is kitalálja a megoldást, amíg tudja. Nagy bajba pedig még nem igen keveredett, talán nem is fog. Négy év van köztünk, ez bőven elég ahhoz, hogy kellőképpen rivalizáljunk és ne akarjon olyan lenni, mint én. Megértem, de tényleg. Pocsék tini voltam, de néhány régebbi olvasóm ezt tudja is: depresszió, öngyilkos hajlam, elzárkózás mások elől. Nem is tudom, hogy ez mikor és hol változott meg, de talán mikor rájöttem, hogyha az életemet is képes lennék kockára tenni, akkor bizony baj van, és nem hiába fordultak el tőlem a barátaim. Persze akkoriban az írás és a szerepjátékos barátok is sokat segítettek, amit még a legelső bejegyzésemben ki is emeltem, mikor újrakezdtem a blogot.
Az írásban levezettem az érzéseimet, a frusztrációt, a fájdalmat, a néha rám törő magányt. Őszintén utáltam a gimi első két évét, semmiben se voltam jó, egyik klikk se vett be. A kirekesztett osztálytársaim között is volt olyan, aki valamiért nem kedvelt, de ez később megváltozott az érdekek miatt, aminek örültem, még ha láttam is, hogy mindez miért történt. Így visszagondolva wow, nem értem, hogy bírtam ki, és a számtalan gondolatot, írásomat miért nem követte bármiféle cselekedet. Talán gyáva voltam hozzá, vagy pont ellenkezőleg, elég erős, hogy tovább küzdjek. Most pedig itt vagyok! Valahogy kigyógyultam, és küzdeni akarok. Sikerült megtanulni, hogy miként lehet egyre erősebben nekivágni a holnapnak, felállni és menni tovább, bármi is történjen. Úgy érzem, többször is keresztbe tettem magamnak, vagy az élet nekem, de ezt sikerült áthidalni anélkül, hogy komolyan sérültem volna. Ez igaz a gimire, és az elmúlt három évre is, amit Budapesten töltöttem. Most pedig itt a vizsgaidőszak, nem érdekel mi lesz két hónap vagy egy év múlva, azt tudom, hogy vannak ezek a vizsgák és megcsinálom őket. Nem vagyok egy hülye ember, csak oda kell tennem magam. Számtalanszor végigcsináltam már, és itt csak én változtam, mert megküzdöttem magamért.

Ugyan még félek, érzem, hogy nem biztos az elhatározás, de el kell ez mellett siklanom. Az elmúlt félévben bebizonyosodott a diáktanácsadómmal való beszélgetések alatt, hogy igenis elkötelezett vagyok a szakommal kapcsolatban. Ez pedig minden egyes gyenge pillanatomban megerősít.

Sok dolog történt idén is, ebben a félévben, mégis mintha gyorsvonatként száguldott volna el. InnoLab, blog, egy új barát, fanfictem írása, HVG állásbörze, a fodrász, a fogyás, és az a sok-sok apróság, amitől színesebbek a mindennapjaink a koliban.(Szigorúan a fő pozitív történéseket kiemelve.) Nem is tudom, mi lenne velem ezek nélkül!

Most pedig itt az idő, hogy szintet lépjek.

2017.05.20. 22:19, Engel

#19 Eurovízió

Végül nem készült cukkinis pizza a hétvégén (bár még van egy cukkinim), inkább ismét cukkini ropogóst sütöttem, csak most sikerült még jobban kinyomkodni a levét, így sokkal formálhatóbb és sűrűbb lett, amitől tökéletes lett ebédhez is.

Egyébiránt a hétvégém nagy része a beadandókkal telt, persze megszakításokkal. Videót néztem, írtam a fanfictemhez új részt (ami még nem került fel), illetve ugye a héten volt az Eurovíziós dalfesztivál, és ha már egyedül voltam a szobában, akkor fogtam magam és végignéztem a youtube-os élő közvetítést. Sok jó szám volt, bár a koreográfiákkal nem voltam elégedett. A legtöbben kiálltak, énekeltek és ennyi. Persze azért a huszonpár versenyző közül szép számban voltak ütős kis koreográfiák, látványos fényeffektek meg ami kell egy igazi show-hoz, de nem volt túl emlékezetes. Talán egyedül a svéd produkciót tudnám kiemelni, ami látványban nálam mindent vitt. Bár részemről van egy kis részrehajlás. Tudjátok, imádom a svédeket, és mert csak. (Ez aztán az érvelés!) Szóval leginkább Eric Saade miatt, meg valahogy vonzódom hozzájuk. Amolyan mini álomkép Svédország, és ha azt nézzük, az elmúlt években tök jól szerepeltek a svédek a dalfesztiválon.
A másik maradandó élményem még Bulgária volt. Látszott a srácon, hogy neki ez mekkora álom, és maga se hiszi el ezt az egészet. Nekem nagyon tetszett a zenéje is, az előadásmód. Szóval egyértelműen az én nyertesem ő lett volna.
Portugália, akkor ejtsünk szót a nyertesről is, hiszen nem mehetek el mellette szó nélkül, ha már az Eurovízióról beszélek. Nekem határozottan nem tetszett. Lehet nem volt elég hangos a laptopom, de alig hallottam az éneket, a dallam se fogott meg, bár azért valamilyen szinte értem, hogy mit akart ezzel mutatni a közönségnek, mégis. Úgy gondolom, nem neki kellett volna nyernie. Ez nem egy nyertes dal, mint az Satellite, Europhia, Only Teardrops, Heroes (a teljesség igénye nélkül az elmúlt pár évből, amik joggal érdemelték ki az első helyet).
Utolsó bekezdésként talán érdemes megemlítenem a mi versenyzőnket, Pápai Jocit. Bevallom nem követtem idén az itthoni elődöntőket, így nem is tudom, mégis milyen versenytársai akadtak Jocinak, de úgy gondolom ez a nyolcadik hely nagyon jó. Megérte őt küldeni, mert úgy tűnik, hogy azért mégis csak tetszett a nemzeteknek. Egyébiránt ajánlom, jövőre küldjünk valaki olyant, akit szakmailag is elismernek majd az országok, és még a közönséget is megnyerjük. Persze ez csak illúzió, de ki tudja, talán egyszer lesz esélyünk nyerni. (Pár tíz év múlva, persze.) Szóval szép volt ez, gratulálok!

Zárásként pedig ismét egy zenét teszek ide nektek, abból a pár nyertesből, aki előzőleg felsoroltam.

2017.05.16. 08:30, Engel

#18 Beszámoló

Az elmúlt napokban kicsit elfoglaltam mindenféle olyannal, amitől nem volt kedvem írni bejegyzést, és igazából azt is eldöntöttem, hogy nem ezzel a kifogással kezdem majd, de úgy tűnik nem tudtam megkerülni. Nem is bánom.

Szerdán hosszú időn találkoztam egy volt osztálytársammal, akivel pár hete kezdtem el beszélgetni ismét. Sétálni voltunk, mivel jobb ötletem nem igazán volt és azt hiszem neki is. Az elején egy kicsit idegesen viszonyultam hozzá, pedig én vetettem fel az ötletet, meg minden, de azt hiszem ez teljesen normális. Mindig ideges vagyok, ha olyan emberrel találkozom, akit már nagyon rég láttam.
Szóval először könyvesboltban kezdtük, ezután meghívott fagyizni (cukormentes epres fagyit ettem), és sétáltunk egyet a Feneketlen-tónál. Közben mindenféléről beszélgettünk, amik eddig történtek velünk, vagy ami még három éve volt, az érettségi, például. Az egész szerda délután elment rá, de jó volt. Örülök, hogy végül találkoztunk.

Aztán csütörtökön végre eljutottam arra a pontra, hogy felkerüljön a fanfictem következő része. Most még hozzászólásokat is kaptam a csoportban, nem csak lájkokat. Sikerült jól megtéveszteni az olvasók nagy részét, sőt még az előolvasóm is értetlenkedett egy kicsit, hogy hát én nem is erről beszéltem, és most mégis klisésre változott a történet. Persze mindez csak álca, rengeteg utat hagytam benne, hogy végül tényleg ne úgy történjenek a dolgok, mint ahogy jelenleg mindenki várja. Remélem sikerül még a hétvégén írni az új részhez, bár jelenleg két beadandóval kell megküzdenem, illetve kedden algoritmusok2 zh, délután pedig InnoLab megbeszélések, mivel az egyik projektvezető úgy gondolta, hogy még a meeting előtt találkozhatnánk, hogy részletesebben bemutassa a programját. Már várom.

Aztán mi van még…
Jelenleg úgy tűnik, hogy némiképp sikerült jó irányba terelni a barátságunkat az előző posztban említett barátommal. Kiderült, hogy természetesen már megint csak rosszul kommunikáltunk egymással, és sajnos főleg én. Megbeszéltük, már amennyire lehetett, és így tisztázódtak olyan dolgok, amik nélkül még mindig egy kicsit puskaporos lenne a hangulatom. Néha nem is értem, hogy miért viselkedem így. Teljes mértékben felesleges, pláne mert ha elég diplomatikusan állok hozzá, akkor tök jól meg lehet beszélni vele a dolgokat, anélkül, hogy bármelyikünk is kellemetlenül érezné magát. Szóval most minden békés, én is jól vagyok. Főzőcskézek majd hétvégén, leginkább cukkiniból. Nagyon alacsony a ch tartalma és lassú felszívódású is. Tegnap cukkini ropogóst sütöttem vacsorára, holnap talán a cukkíniből készült pizza tésztát próbálom ki, mert ahhoz nem kell mérni a lisztet, mintha 100%-ban tk liszt lenne, így aztán többet is ehetek belőle, egészségesebb is. (Egyébként most nem hoztam fel a mérlegem, de pizzát szeretnék enni, és azért gondoltam, hogy akkor kipróbálom ezt a receptet.)

2017.05.12. 19:00, Engel

#17 Pozitív irigység, csak programozó...

Hol is kezdjem, hol is kezdjem…

Tudjátok, tegnap volt szobatársam, I szülinapja. Készültünk neki egy kis meglepetéssel, mindenkit összeszedtünk a szobába, és mikor megérkezett ráijesztettünk egy hatalmas „MEGLEPETÉS!”-sel. Volt egyszerű süti, meg ajándékok, aztán elmentünk bandázni a városba. Igazából beszélgetésből és sétából állt az egész, a Feneketlen-tónál voltunk. Fiúk vettek maguknak sört, én kaptam zero colát és kb ennyi. Jól éreztem magam, mert valahogy most nem volt az a fajta megfelelési kényszer, mint máskor, aztán ma látva a képeket inkább ne tettem volna. Rémes a mosolyom, vigyorom, még mindig. Mindegy, ez nem rólam szólt.
Jó volt, kellemes volt és már azért kellett egy ilyen, pláne, hogy sikerült előtte összekapnom azzal a bizonyos fiúbarátommal. (Mostantól nevezzük D-nek az általam kitalált beceneve után, amit csak itt meg egy-két ismerősömnél használok.) Szóval D meg I nincsenek jóban, ez főleg azért van, mert D előző barátnője a szobatársunk volt, és azt hiszem eléggé bemártotta a sok hülyeségével D-t nála, és a nők meg összetartanak. (Közben D decemberben szakított a lánnyal, szerencsére.) Meg vannak mások is, azt hiszem ők tényleg csak megtűrik egymást, de inkább csak miattam, amiért azért hálás vagyok, csak nem gondoltam, hogy D nem jön legalább felköszönteni I-t, ha már annak idején, még ha némileg kényszerből is, ő is felköszöntötte. Nem kellett volna ajándékot hoznia, a bandázásból is kimaradhatott volna… Nem tudom, lehet csak én gondolom ezt rosszul. Mindenesetre úgy érzem, mintha választanom kellett volna köztük és én most I-t választottam volna. I a szobatársam, és ez majdnem olyan, mint egy barátság, de azért nem az. Nem tudom, lehet ezt sokan nem értik, de a néha felmerülő gondok és viselkedi formák miatt így érzem. Három éve lakok együtt I-vel, és mostanra kialakult valamiféle rendszer, kapcsolat, amit így ehet definiálni. Jövőre is a szobatársam lesz, legyen ez miatt akármennyire is mérgelődő D. Egyébként nem tudom, mi van most velünk, azt vettem észre, hogy D-vel csak a suliról és hozzá köthető programozós dolgokról tudunk beszélgetni, és hiába is vagyok a szaktársa, ergo ez engem is érdekel, mégis. Néha jobb lenne másról is beszélni anélkül, hogy két mondat után előkerülne a játék, a programozás vagy az egyetem. Azt hiszem nem vagyok jó passzban, érzem a feszültséget a vizsgaidőszak miatt, aminek a legelső tünete, hogy a héten kb minden előadást skippelni fogok, és nagyon sok egyetemi dolgot elhanyagolok, továbbá játszok, simsezek és ha ott valósítom meg mások életét, akkor sajnos gondok vannak nálam. Talán egy kiadós sírás, hiszti vagy valami segítene, de nem tudok sírni.
Irigy voltam, vagyok és még leszek is pl az I-nek szervezett meglepetés miatt. Az én szülinapomat sosem tudtuk így megünnepelni, és utoljára talán még általános iskolában éreztem, hogy ilyenkor én vagyok a fontos. I-nek pedig ez megadatik, hiszen tegnap mindenki csak vele törődött, őt szórakoztattuk. Pozitív irigység ez, hiszen én is alaposan benne voltam a meglepetésben, de azért remélem értitek. Ha már nem vagyok fontos egy embernek minden nap (a szüleimen kívül), akkor egy napon lehessek fontos mindenkinek, aki a barátom. Ugyan még fél év van hátra az én szülinapomig és nem várom, de azért a gondolatok megfogalmazódhatnak a fejemben.

Tisztáznom kellene D-vel a dolgokat, hogy miért vagyunk barátok, mire épül ez, mi a baj, de ez annyira nehéz. Mármint úgy értem a nehézséget, hogy szemtől szemben kellene ezt megbeszélni, és olyankor csak megbántom. Tudjátok, skorpió a csillagjegyem, nagyon veszélyes a csípésem, ha én egyszer dühös vagyok vagy visszavágok valakinek. Talán néha eléggé meggondolatlanul szólalok meg ilyen helyzetekben, sajnos. Bár tudnák nyugodtabb lenni vele szemben, de egyszerűen kezd fogyni a neki szánt türelmem, és mint minden pasi, ő se fogja észrevenni, mégis mi a gondom.

2017.05.09. 10:00, Engel

#16 Egy lépés előre

Voltam orvosnál. Kiakadtam. Tegnap tartottuk az InnoLab második meetingjét. Kiakadtam. Ma voltam fodrásznál. Levágták a hajam. Ezen nem akadtam ki, szerencsére.

Orvosról csak pár szót, nem éri meg ecsetelni. Három órát vártunk, hogy végre lefáradjon egy orvos rendelni, és akkor se az jött, akihez eddig jártam. Kb semmivel se törődött, mivel kimondott panaszom nem volt, de az értékeimen van még mit szépíteni, így megemelte a gyógyszeradagomat és már mehettem is. Következő időpont szeptember 1, remélem akkor már a saját orvosom lát el, és valamilyen szinten sikerült korrigálni az elvesztegetett időt, vagy minden rendbe jön és nem kell több kivizsgálás. Ennek örülnék a legjobban.

InnoLabon megismertük a beérkezett projekteket, szavazhattunk, hogy melyiknél szeretnénk lenni. Két hét múlva lesz a következő fázis, addig még egy-egy találkozón össze kell ülni, megbeszélni, hogy pontosan ezek a projektek milyenek is stb. Nem akarok róla sokat mesélni, csak majd ha ott járunk, hogy lesz egy, ami mellett letettem a voksom.

Fodrász, azaz igazából az egész délelőttöm.
Ugye nagyon sokáig festetni akartam, már írtam is róla, viszont a fodrászok lebeszéltek erről. A hajam olyan göndörnek számít, amin már nem nézne ki olyan jól. Melírt illetve egy másik stílust javasoltak még, de arra várni kellett volna és úgy éreztem, hogy nem halaszthatom el, mert akkor nem fogok visszajönni. Így hát beültem a székbe, a fodrász igazítgatta a hajam. Frufrut akartam, így azon gondolkoztunk, illetve a forgómnál lévő ritkább rész eltakarásán. Végül oldalra vágott viszonylag hosszabb frufrum lett, és a fejtetőn is valahogy sokkal dúsabb. Nem emlékszem, hogy miket vágott, meg mennyit, de mégis mintha hosszabb lenne még a hajam, mint eddig. Ja, igen! Egészen eddig azt hittem, hogy rövid hajam van. Aztán mosás, szárítás után kiderült, hogy ez a haj igenis hosszú. Lapockáig érő hajam van, és mindenhol, nem csak két oldalt, hanem a tarkómon is, ahol úgy összeugrik, hogy extra rövidnek tűnik néha. Szóval volt egy amolyan wow, ez nem is az én hajam érzésem, de már megbékültem vele. Most nem göndör, hanem inkább egyenes, hullámos, de már kezdi visszanyerni az eredeti göndörségét. Kíváncsi vagyok, akkor milyen lesz, pláne a frufrum.
A  festést egyébként még nem vetettem el, de majd kicsit később, és mélyvöröset, melírt. De erre tényleg nagyon rá kell majd magam szánnom, így nem mondom biztosra. Lehet csak fél év múlva, vagy később lesz festve, de meg fogjuk csinálni.
Fura érzés volt nézni magam a tükörben. Rájöttem olyan apróságokra, hogy a szemem olyan zöld, mint a macskáknak, és ijesztő, vagyis én megijedtem picit. Amúgy meg féloldalas a mosolyom, de nem csak az, mert ezt tudtam, hanem ahogy beszélek, az is. Mintha az egyik izom az arcomon erősebb lenne. No, ez kiábrándított, pedig többször úgy éreztem, hogy nekem mosolyognom kell, mert bakker! Jól néztem ki! Aztán meg mikor rávettem magam, hogy akkor vágjuk a frufrut is, legszívesebben sírtam volna. Nem azért, mert szomorú volt, hanem mert mélyen érintett. Talán sikerül lezárni az elkövetkezendő hetekben egy időszakot, és ez volt az első lépés hozzá. Még most is elérzékenyültem. Nem értem, mások ezt annyira könnyedén veszik, én meg még ezen is sírnék. Szerintem nincs rendben velem valami ezen a téren.

Egyébként a délelőtt nagy részét V-vel töltöttem (ugye barátnőm). Ő kísért el a fodrászhoz is. Eredetileg neki is lett volna festve és vágva a haja, viszont neki már extra hosszú kategória a haja, és így már 21 000 forint körül lett volna az egész, és hát ennyi nem akar költeni a hajára, ami teljes mértékben érthető, plusz nem egy órás kis festés, hanem 4-5 órába is belekerült volna. Szóval ja, én is a legjobb technikát találtam meg magunknak. Szóval után elmentünk plázázni (Alle), főleg hobbi és papírboltokat néztünk és beszélgettünk. Majd ettünk egy gyrost (van teljes kiőrlésű pita, hurrá! )és fagyit (drága volt, pláne a cukormentes, de ha már a hajam olcsóbb lett, mint számítottam rá, akkor igazából miért ne…). Olyan két óra környékén jöttem vissza a koliba, és most pihengetek. Megy a fülemben a Halestorm, loloztam is már, és tanulásfélét vagy ahhoz köthetőt kellene még művelni.

Szóval azt hiszem ennyi. Holnap főzök, már csak azért is, mert vasárnap lesz. Jelenleg azt mondom, hogy resztelt máj lesz, de van még a fagyasztóban darált hús is, abból is alkothatnék valamit, viszont boltba mennem kellene. Legalább vöröshagymát venni a májhoz, mert persze az nincs, és még a kenyerem is elfogy holnap. De legalább nem a szobában fogok szenvedni.

2017.05.06. 16:32, Engel
 
Chat
 
Közöségi média

Engel Facebook oldala

Engel YouTube csatornája

Engel DeviantArt galériája

 

 
Látogatottság
Indulás: 2011-12-22
 

A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!    *****    | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale |    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Infrashape Horizontal fittness stúdió Debrecen    *****    WISE-VOGUE | SZISSZ ÉS KLAU BLOGJA TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA // WISE-VOGUE // WISE-VOGUE    *****    * GP Life * Webes hírek * Nem csak gportálos oldalaknak * GP Life * Webes hírek * Nem csak gportálos oldalaknak *    *****    Ha fújnak az õszi szelek - forogjanak a papírforgók!!! Négy szép színes forgó érkezett a Mesetárba! Kukkantsatok be!